Adatkonverziók rögzített összefüggések alapján
A funkció leírása
A rögzített összefüggések értelemszerű felhasználásával végezhetők el az alábbi adatkonverziók:
- Mércejavítás („nyers észlelt” vízállásból „észlelt” (javított) vízállás)
- Vízhozam számítás (vízállásból, QH vagy KH összefüggés alapján)
- Lebegtetett hordalék koncentráció, hozam és átlagos szemátmérő számítás (vízhozamból)
- Görgetett hordalék hozam és átlagos szemátmérő számolás (vízhozamból)
Az összefüggések csak felszíni állomások és források esetén értelmezhetők.
Alapelvek:
Mindegyik kapcsolati függvény kétváltozós, de egyes vízhozam számítási módszerek, az eredmények pontosításának érdekében további segédadatokat, illetve kiegészítő számításokat is felhasználnak.
A kijelölt időszakra vonatkozóan a független változó idősorának minden eleméhez meg kell határozni a függő változó értékét.
A kapcsolati függvények pontpárokkal vannak megadva. A független változó pontok közötti értékeihez lineáris interpolációval kell a függő változó értékeit meghatározni.
Amennyiben a konverzió valamilyen ok miatt nem lehetséges, akkor a megfelelő adat mellett erre figyelmeztetni kell a felhasználót (az ok megjelölésével). Ilyen okok lehetnek pl.: a független változó aktuális értéke kívül esik az összefüggés értelmezési tartományán vagy hiányoznak bizonyos segédadatok. Mentés esetén a kitöltetlen adatok adathiány megjelöléssel kerülnek be az adatbázisba. A figyelmeztetések nem kerülnek mentésre.
Mindig az adott időszakban érvényes összefüggést kell használni.
Az adatkonverzió megkezdése előtt a program ellenőrzi az érvényességi időket. Azonos időszakra nem lehet több összefüggés érvényes. Ellentmondás esetén a felhasználó figyelmeztetést kap és az adatkonverzió nem indul el.
Ha az érvényességi idők nem csatlakoznak (szünet megengedett, átfedés nem), akkor a nem lefedett időszakra folyamatos átmenetet kell képezni. Azaz mind a két összefüggésből meg kell határozni a függő változó értékét, majd azokat az idő figyelembe vételével súlyozva átlagolni kell. Ehhez a művelethez a felhasználó engedélye szükséges.
Mércejavítás
A számítás célja a mércehibákból (dőlés, illesztés) adódó vízálláshibák korrekciója. A „nyers észlelt” vízállásból „észlelt” (javított) vízállást kell előállítani. Az eredmény-„észlelt” értékeket, cm-es pontossággal kell meghatározni. Az észlelt vízállást a rendszer automatikusan generálja, ezt kézzel csak hiba esetén, vagy összefüggés változása esetén kell futtatni. Akkor is keletkezik mércejavított vízállás, ha nincs érvényes mércejavító függvény, azonos lesz a nyers észlelt adattal.
Vízhozam számítás
A vízhozam számítás során a kijelölt időszak vízállás idősorának minden eleméhez meg kell határozni a hozzá tartozó vízhozam értéket. A vízhozam számítás módja megtalálható az MI-10-251-4/1985 műszaki előírásban (továbbiakban: MI).
QH összefüggés használata
A fenti Alapelveknek megfelelően kell használni
KH összefüggés használata
Az összefüggés használatával a K értékek idősora határozható meg. A vízhozam számításához szükség van a segédállomás vízállás adataira is, mégpedig az alapállomás vízállás adatainak megfelelő időpontokban. Ha eltérő észlelési időpontok esetén ezek nem állnak rendelkezésre, akkor a segédállomás adatait az idő szerinti lineáris interpolációval kell meghatározni. Az interpolációhoz felhasználható adatok legnagyobb időbeli távolságát az összefüggések rögzítésénél lehet megadni. Ezen adatok hiányában az alapértelmezett érték +/- 6 óra.
A segédállomás adatainál a főállomással azonos idősor típust kell használni.
Szükség van továbbá az állomás törzsadatai közül a mércék nullpont értékeire is. Amennyiben a K értékek mértékegysége m2,5/s, akkor a t időpontbeli vízhozamot az MI 3.3.1.4. pont alapján kell számítani, a összefüggés alapján, ahol Δt az alapállomás és a segédállomás vízszintkülönbsége a t időpontban (m-ben). Ha a K értékek mértékegysége m3/s, akkor a t időpontbeli vízhozamot a összefüggés alapján kell számolni, ahol it az alapállomás és a segédállomás közötti vízszínesés a t időpontban: it= Δt/L, ahol L az állomások távolsága m-ben.
Vízhozam számítás QH összefüggéssel és R-korrekcióval
Az adatkonverziót az Alapelveknek megfelelően kell elvégezni, de a kapott vízhozam értékeket meg kell szorozni a vízállások időpontjában érvényes R-tényezővel. Ehhez szükség van az állomás R-tényező idősorára. Az adott időpontokra az idő szerinti lineáris interpolációval kell meghatározni az R-értékeket (leírás: MI 3.3.2.2. pont). Operatív adatok esetén számítandó értékek későbbiek lehetnek, mint az utolsó R érték, így interpoláció nem végezhető. Ebben az esetben az utolsó R érték használandó fel, de túl nagy időtávolság (14 nap) esetén figyelmeztetést kell adni.
Vízhozam számítás QH összefüggéssel és dH-korrekcióval
Szükség van az állomás dH idősorára. A vízállás idősor minden eleméhez (minden időpontra), az idő szerinti lineáris interpolációval kell meghatározni a dH-értékeket. Az MI 3.3.3.2. pont szerint elő kell állítani a redukált vízállásokat, majd azok felhasználásával, az Alapelveknek megfelelően el kell végezni az adatkonverziót. Operatív adatok esetén számítandó értékek későbbiek lehetnek, mint az utolsó dH érték, így interpoláció nem végezhető. Ebben az esetben az utolsó dH érték használandó fel, de túl nagy időtávolság (14 nap) esetén figyelmeztetést kell adni.
További összefüggések - lebegtetett hordalék számítás
Vízhozam–lebegtetett hordalékhozam
Vízhozam–lebegtetett hordalék koncentráció
Vízhozam–lebegtetett hordalék átlagos szemátmérő
Három önálló kétváltozós összefüggés a lebegtetett hordalék adatok idősorának számításához. Az adatkonverziót az Alapelveknek megfelelően kell elvégezni.
További összefüggések - görgetett hordalék számítás
Vízhozam–görgetett hordalékhozam
Vízhozam– görgetett hordalék átlagos szemátmérő
Két önálló kétváltozós összefüggés a görgetett hordalék adatok idősorának számításához. Az adatkonverziót az Alapelveknek megfelelően kell elvégezni.
A számítások menete
Az állomás, hidrológiai adatfajta és az idősor-típus választását követően az ablak menü-szalagján ki kell választani a számítás típusát. Az egyes összefüggésekhez meghatározott adatfajták és idősor-típusok használhatók (lásd az alábbi táblázatban).
Számítás típus |
Adatfajta (bemenő) |
Idősor-típus (bemenő) |
Mércejavítás |
vízállás/forrás vízállás |
nyers észlelt |
Vízhozam számítás |
vízállás/forrás vízállás |
tetszőleges (alap: feldolgozott) |
Lebegtetett hordalék koncentráció, hozam és átlagos szemátmérő számítás |
vízhozam |
tetszőleges (alap: feldolgozottból számított) |
Görgetett hordalék hozam és átlagos szemátmérő számolás |
vízhozam |
tetszőleges (alap: feldolgozottból számított) |
Be kell állítani a lekérdezési feltételeket.
A számítás típusának kiválasztása után a munkaablak a választásnak megfelelően alakul át.
A számítás feltételek beállítását követően, a „Betöltés” parancsra a képernyőn látható munkatáblába kerülnek a számítási alapadatok, továbbá az idősor-jellegű segédadatok is. Amennyiben az adott időszakra korábban már történ számítás, a számított adatok ugyancsak betöltésre kerülnek.
A képernyőn megjelenik a kijelölt időszakra vonatkozó összefüggések listája is.
A „Számítás” parancsra a program elvégzi az adatkonverziót és letárolja az eredményt az adatbázisban. Amennyiben a konverzió valamilyen ok miatt nem lehetséges, akkor a megfelelő adat mellett erre figyelmeztetni kell a felhasználót (az ok megjelölésével).
Egyidejűleg egy felszíni állomást vagy forrás állomást lehet választani.
Created with the Personal Edition of HelpNDoc: Experience a User-Friendly Interface with HelpNDoc's Documentation Tool